Útmutató a Himalája sótéglához

A himalája kősó elsőként egy 16. századi pakisztáni bányából került elő, majd az gyorsan népszerűvé vált, nemcsak egzotikus kinézete, hanem kellemes íze miatt is. A szomszéd városok kőfejtői jártak ide, akik kézzel vájták ki ezeket a tömböket, majd különböző formájúra alakítva szállították el más országok népeinek. Ez ma sincs másként: a Himalája sót továbbra is mechanikusan fejtik ki, illetve ma is számtalan formában találkozunk vele. Például igen népszerűek a Himalája sótéglák, amelyeken különféle sülteke lehet elkészíteni, illetve szervírozni.

 

Sütés a Himalája sótömbökön

A Himalája só kristályrácsának köszönhetően magas fajlagos energiával bír, így eltarthat egy jó ideig, amíg felmelegszik. Azonban ezt követően igen jól tárolja a hőt, sőt az egyenletesen oszlik el benne, tehát hasonlóképpen működik, mint a nagymama régi öntöttvas serpenyője, illetve, mintha alufóliában sütnénk meg valamit.

Mivel a Himalája sótéglának rendkívül alacsony a porozitása, gyakorlatilag nincs benne semmiféle nedvesség (kevesebb, mint 0,026%), így gyakorlatilag ezeket a Himalája sótömböket biztonságosan lehet fűteni vagy hűteni. A Himalája sótégla több teszten is keresztülment, ahol kimutatták, hogy -18 Celsius-foktól 370-ig jól tűri a hőt. A Himalája sótömb olvadáspontja 800,8 Celsius fok. Érdemes még megjegyezni, hogy a Himalája sótégla a sültek felületére is rákerül, amitől kellemesen sós ízt kölcsönöz nekik. Ezenfelül a Himalája sóban igen sok a nyomelem, amelyeknek köszönhetően az ételeknek komplexebb és teljesebb íze lesz, ezért kár őket megsózni sütés előtt.

 

Útmutató a Himalája sótéglához hozzászólásai

Szólj hozzá

0.03 mp